A csípőízületet alkotó csontok ízfelszínét borító porcfelszín elvékonyodik, adott esetben megszűnik, ez a combfej és a vápa deformálódását vonhatja maga után. A következményes fájdalom és fokozódó mozgásbeszűkülés a beteg mindennapi élettevékenységét, életminőségét jelentősen korlátozhatja.
Kialakulásában számos tényező játszhat szerepet, azonban az esetek többségében egyértelmű ok nem ismert, ez a primer csípőízületi kopás. Szóba jöhet kiváltó okként a túlsúly, a beteg aktivitás szintjének csökkenése, a túlzott sporttevékenység.
A másodlagos , vagy szekunder csípőízület kopás esetében a kiváltó ok ismert, korábbi, meglévő ízületi elváltozás talaján alakul ki. Ezek között szerepel korábbi trauma után fennmaradó alaki és csontszerkezeti eltérés, combfejelhalás, de kialakulhat veleszületett csípőficam, dysplasia, vagy a gyulladásos kórképek, autoimmun betegségek, így rheumatoid arthritis talaján is.
Csípőízületet alkotó csontok, csípőízületi kopás és röntgen /rtg/ képe
A csípőízületi porckopás jellemző tünetei
A lágyékba, combba sugárzó, főként terhelésre jelentkező fájdalom, mely korai stádiumban főként a reggelente intenzívebb, majd a nap folyamán enyhülhet, az ízület “bejáratódik”. A folyamat előrehaladtával az ízület mozgásbeszűkülése, sántítás, a cipő, zokni felhúzásának, gépkocsiból, fürdőkádból való kiszállás nehezítettsége egyre gyakoribbá válik, állandósulhat ,jelentősen csökkentve a beteg aktivitás szintjét, drámai életminőség romlást vonva maga után.
Diagnosztika
A beteg kikérdezése során megszerzett információk az előzményekre világíthatnak rá. Fontos a fájdalom jellegének, mértékének, időtartamának ismerete, valamint az érintett testtájék tisztázása a kellően kialakított diagnosztikus terv felállítása érdekében.
Fizikális vizsgálat
Célja a panaszos testtájék, ízület kóros eltéréseinek felmérése, dokumentálása.
A megtekintéssel a bőr, az izomzat állapotáról, esetleges gyulladásos folyamatról vagy idegrendszeri elváltozásról, a végtagok tengelyeltéréseiről nyerhető információ.
A tapintással a bőr hőmérsékletét, a fájdalmas terület elhelyezkedését, az izomzat tömegét, tónusát ellenőrizzük, duzzanat esetén annak kiterjedésére, jellegére, a végtag keringési állapotára következtethetünk.
A mozgástartomány vizsgálata során a mozgásbeszűkülés mértékét ellenőrizzük.
Fontos a csípőízület mellett a térd és a gerinc vizsgálata is differenciál diagnosztikai szempontból, ugyanis előfordulhat, hogy a térd-gerinc kóros elváltozásai a csípőtájon jelentkeznek.
Képalkotó vizsgálatok
Röntgen felvétel: minden esetben szükséges, kétirányú, ún. a-p és oldalirányú, szükség esetén kiegészítő, speciális felvételek.
Ultrahang / UH/ vizsgálat: felszínes lágyrész elváltozások, ízületi folyadékgyülemek, izmok, szalagok elváltozásainak megítélésére alkalmazható.
MRI /Mágneses Rezonanciás Képalkotás/: azokban az esetekben alkalmazzuk, amikor röntgenvizsgálattal kóros eltérés nem volt kimutatható, vagy amelyek röntgen vizsgálattal nem vizsgálhatók.
Az eljárás előnye, hogy nem alkalmaz röntensugarat, hanem rádióhullámok segítségével a szervezet folyadéktereinek mágneses térben történő megváltozott viselkedésén alapul.
Laboratóriumi vizsgálatok
A következő esetekben lehet indokolt:
- gyulladásos megbetegedések
- anyagcsere betegségek
- fertőzések
- daganatos megbetegedések
- vérképző szervrendszeri betegségek, vérzéses szövődmények
- sebgyógyulási zavarok
Kezelés
Primer csípőízületi kopás esetén hosszabb ideig történhet konzervatív, nem sebészi módon, melynek alkotó elemeit képezi a komplex fizioterápia, fájdalomcsillapítás, porcregeneráló kezelés.
Konzervatív kezelés ellenére fokozódó panaszok, a beteg jelentős életminőség rosszabbodása esetén azonban műtét, protézis beültetés javasolt.
Általánosságban elmondható, hogy a másodlagos, szekunder esetekben a tünetek korábban kezdődnek, a betegek fiatalabb korban igényelnek műtéti ellátást.
Csípőízületi protézis típusai
A csontban történő rögzítés szerint:
- cementezett, ragasztott protézisek, melyeket antibiotikum tartalmú ún. csontcementtel rögzülnek a csonthoz,
- cementnélküli protézisek a műtét során megfelelően előkészített csontállományba megfeszülnek, későbbiekben a speciálisan kialakított és borított felszínükre / hydroxil apatit/ a csont ránő.
Cementnélküli csípőprotézis rtg képe Cementezett csípőprotézis rtg képe
A műtét menete
A műtét gerincközeli érzéstelenítésben vagy altatásban történik, ennek megítélése altatóorvosi / anaesthesiológiai/ feladat.
A csípőízület feltárása 10-15 cm-es bőrmetszést követően történik, majd a combfejet távolítjuk el. Ezt követően az ízületi vápa kialakítása következik speciális eszközökkel. Az így kialakított felszínbe a protézis típusától függően csontcementtel a műanyag vápa komponenst beragasztjuk, cementnélküli típus esetén a fém vápakomponenst a befogadó csontágyba stabilan beütjük.
Ezután a combcsont belsejének, velőűrének kialakítása következik speciális eszközökkel. A próba protézis szárat a vápába helyezzük / repozíció/, majd a végleges szárkomponens behelyezése történik, cementes típus esetében csontcementtel ragasztjuk, cementnélküli típust az előkészített csontállományba stabilan beütjük.
A szárkomponensre fém vagy kerámia fejet helyezünk, majd a szárat a vápakomponensbe helyezzük.
A seb zárása rétegesen történik, az ízületbe szívó csövet / draint/ helyezünk a vérszivárgás elvezetésére.
Rehabilitáció
A betegek a műtét utáni napon felkelhetnek, segédeszköz használata mellett gyógytornász irányításával járhatnak. Kellően elsajátított segédeszköz használat esetén otthonába bocsátható. Ezt követően a megtanult torna végzése alapvetően fontos, valamint segédeszköz használata a műtét után néhány hétig javasolt.